A magyar felhőkarcoló hasonló a magyar narancs vagy a magyar tenger fogalmához – nehezen értelmezhető. A modern kori épületeket tekintve hazánk messze földön a leglaposabb.
A Kárpát-medence közepe nemcsak a nagyobb országoktól, hanem – kisebb mértékben ugyan, de – a környező államoktól is lemaradt. Nagy templomokkal azonban viszonylag jól ellátott Magyarország, az esztergomi bazilikához mérhető egyházi építmény kevés van.
***
Kádár János és Ferenc József regnálása alapozta meg a legmagasabb magyar épületek mai mezőnyét. A sorban egymást váltják a hetvenes évek szocializmusát éltető szürke mértani testek és az ezer éves Magyarország építészeti emlékművei.
A legmagasabb magyar épületeknél azonban többek között Szlovákiában, Ausztriában és Romániában is találni nagyobb toronyházakat, amelyeket főleg az utóbbi években, évtizedekben húztak fel. A szomszédokkal vívott verseny állásán valószínű változtatna, ha megvalósulnának a Budapestre tervezett új, száz méter fölötti toronyházak, de az amerikai, kínai és dubai felhőkarcolók mellett így sem lehetne észre venni a hazai konstrukciókat.
(A tíz legmagasabb magyar épület következő felsorolásában nem szerepelnek az adótornyok, kémények, így a csúcstartó 314 méteres Lakihegyi adótorony vagy a majd 180 méteres, Kékestetői tévétorony sem. )
10. Debreceni toronyház
80 m, megépült: 1977
A Kádár-kori törpe felhőkarcoló tipikus példája, amely tucatnyi társához hasonlóan a hetvenes évek intenzív város-átalakítási törekvéseinek eredménye. A szocialista építőipar keleti panelbástyája a helyi vasútállomás mellett az első jelentős épület, ami szemet szúr a látogatónak, de a modern kor emlékműve helyett sokan ma már inkább szükséges rossznak tartják. A város főépítésze néhány éve a helyi lapban arra jutott, a több száz lakó otthonául szolgáló épület emberi életre nem a legalkalmasabb, de időközönkénti felújítással túlélhet mindannyiunkat.
9. Szegedi Fogadalmi Templom
81 méter, megépült:1930
Csapások sorozata előzte meg a Szeged jelképei közé tartozó dóm elkészültét, amely a XX. században épült egyetlen magyar székesegyház. A települést majdhogynem teljesen elpusztító 1879-es tiszai árvíz sokkja után a város elöljárói fogadalmat tettek, hatalmas templomot emelnek, ha Szeged újra felépül. A bazilika első köveit harminc év múlva rakták le, de a munka az I. világháború miatt hamarosan megakadt. Az építkezés csak hosszú szünet után indult újra, majd mire célegyenesbe ért volna, a nagy gazdasági világválság okozott újabb késedelmet. Ennek ellenére a székesegyház és a körülötte lévő Dóm tér felépítése, illetve a környező épületekben elhelyezett egyetem fejlődése a Trianon utáni depressziós időszak egyik legnagyobb sikertörténetének számított.
8. Szolnoki toronyház
81 m (A források többsége szerint 81 m, néhány más helyen azonban 72 m szerepel) megépült: hetvenes évek
Mit is lehetne még elmondani a debreceni toronyház rövid bemutatása után szolnoki testvéréről? A Tisza mellett élő párttitkárok szintén úgy gondolhatták, hogy a háborúban rommá bombázott vasútállomás új épülete mellett egy ég felé törő szürke panel érzékeltetheti igazán a boldog haladást hozó szocialista rendszer eszmei korszerűségét és lendületes fejlődését.
7. Bátaszéki római katolikus templom
82 m, megépült: 1902
Az egyik legkisebb városnak van az egyik legnagyobb temploma Magyarországon. A századfordulón főként sváb lakosságú Bátaszék katolikusai monumentális építménnyel akarták demonstrálni hitüket és gazdasági sikereiket. Az alig négy évig tartó munka során hárommillió téglát használtak fel, az összefogás eredményeként pedig több mint ötezer ember befogadására alkalmas temploma lett a ma hétezres településnek.
6. Szent László-plébániatemplom – Budapest X. kerület 83 m, megépült: 1899
A századfordulós építkezési láz idején készült a színpompás, kívül-belül a Zsolnay Gyár termékeivel díszített eklektikus-szecessziós stílusú kőbányai templom is. A kilencvenes években az Európai Örökség részévé nyilvánított épületet korábban sok pusztítás érte. A II. világháború alatt a németek tornyában kilövőállomást rendeztek be, a szovjetek pedig istállót alakítottak ki a templomban. 1957-ben újabb csapásként leégett a huszártorony, amely a tetőzet gerincén, a kereszthajó közepe felett állt. A rendszerváltozás után felújított épület Kőbánya egyik büszkesége, nemcsak magassága, de megjelenése alapján is kilóg panelházas környezetéből.
5. Pécsi magasház
84 m (A források többsége szerint 84 m, néhány más helyen azonban 80 m szerepel) megépült: 1976
Van, de minek? Ez a kínzó kérdés foglalkoztatja már vagy húsz éve a Kádár-kori toronyházak igazi nagymenőjének tövében elterülő Pécs városát. Az életveszélyt produkáló szocialista építőipar szellemvára nem remélt Guinness-rekordot hozott, a baranyai tömb elvitte Közép-Európa legnagyobb lakatlan épületének címét, de az átok megtörhet. Több sikertelen privatizációs kísérlet után ugyanis egy spanyol cég kis Dubait csinálna a Mecsekalján. A legújabb tervek szerint az ibériai vásárló száz méteresre növelné az épületet és színesen izzó üvegfallal borítaná. Az esténként fénybe boruló ház oldalát látványliftek hasítanák, így mondva végleg nemet az építmény gyötrő múltjára.
4. Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje (NET) – Budapest 88 m, megépült: 1976
Kis magyar Manhattan, az ország legmagasabb toronyháza. A nagy magyar téglatest, stílusában és eszmeiségében a hetvenes évek égbe szökkenő lakóépületeivel állítható párhuzamba, azzal a különbséggel, hogy száradó ruhák helyett a tudomány aurája lengi körbe. Hajdanán az orvosi diplomára vágyó gimnazisták négyes jegyekkel küszködő fele számára a felsőoktatás bevehetetlen vára, a felvetteknek a könnyű és gyors kihullás rémképét felidéző szikár torony, Republic-rajongók számára pedig az anyaöl volt. A koncertjeiről is ismert SOTE-klubnak otthont adó, a Kádár-kori magasházak jegyeit magán viselő Nagyvárad téri épület esztétikai megítélése a neten megjelentetett vélemények alapján ellentmondásos. Egyesek szerint a csúcstartó toronyház, hasonlóan legtöbb magyar társához, ötlettelenségével citromdíjas lehetne, mások modernitást sugárzó, letisztult építménynek tartják.
3. Országház – Budapest
96 m, megépült: 1903
Az ország egyik legismertebb építészeti jelképe külföldön és itthon egyaránt. A Steindl Imre tervezte neogótikus épületről itthon általában emelkedett jelzők hangzanak el, a külföldiek véleménye ennél árnyaltabb. Az elismerő szavak mellett van, akinek a Parlamentről Disneyland jut eszébe, mások számára borzongató templomként hat, a New York Times egyik ajánlója szerint pedig a Vámpírok Társaságának lehetséges székhelye ötlik fel az épület látványától. Az épület méreteire és pompájára jellemző, hogy mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében, díszítésére pedig 40 kg aranyat használtak fel. További jellegzetessége az Országháznak, hogy az utóbbi évtizedekben folyamatosan vándorolt körülötte egy nagy faállványzat, amit az elnyúló felújítási munkálatok indokoltak.
2. Szent István-bazilika – Budapest
96 m, megépült: 1905
A Szent István-bazilika avagy Lipótvárosi plébániatemplom Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója az államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. Az épületet 1851-ben kezdték építeni, negyven évvel azután, hogy elindult a kivitelezéshez szükséges pénz összegyűjtése. A munkálatok több évtizedet vetek igénybe, az építkezést egy alkalommal megakasztotta, hogy a már kész kupola kivitelezési hibák miatt beomlott. Három évig takarították a törmeléket, majd újabb hosszú évtizedeknek kellett eltelni a felszentelésig.
1. Esztergomi bazilika
100 m, megépült: 1869
A legmagasabb hazai épület, a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza. A reformkor kezdetétől az Osztrák-Magyar Monarchia kezdetéig nyúló, majd ötven évet felemésztő építkezés eredménye Európa egyik legnagyobb temploma lett. Méreteit tekintve az Esztergomi bazilikát megelőzi a római Szent Péter-bazilika (132 m), a londoni Szent Pál-katedrális (108 m) és a Kölni dóm (157 m), világviszonylatban a 18. helyen áll. (www.zoom.hu [2])