A rájátszás során a Nyugati-csoport első helyezettje ellen volt kénytelen összemérni az erejét városunk kosárlabda csapata. A soproniak jászberényi vendégszereplése egypontos hazai sikerrel zárult (89-88), ami előrevetítette, hogy a pénteki visszavágón a SMAFC-NYME gárdája lesz az esélyes és mindenki tudta, hogy iszonyatosan nehéz dolga lesz Horváth Balázs edző tanítványainak, ha meg akarják nehezíteni a vendéglátók dolgát.
A kezdés alapján erre minden esély meg is volt. A feldobást követően a mieink indíthatták az első támadást, és látszott, a fiúk nagy akarással, feltüzelve érkeztek Sopronba. Ennek és a jól megszervezett csapatjátéknak hála, a hatodik percben már 15-22 volt az állás. Ebben az időszakban mindenképpen a berényiek játéka dominált, látszott, hogy a vendégjátékosok sokat készültek az ellenfélre. Ekkor abban bízhattunk, hogy eredményre vezetnek a hétvégi edzések.
A negyed további részében kiderült, miért végeztek az alapszakaszt követően a soproniak az élen, hiszen úgy sikerült megfordítaniuk a megyeszékhelybelieknek az eredményt, hogy a mieink semmivel sem játszottak rosszabbul, mint korábban (26-25).
A második negyedben kissé felborzolták a kedélyeket a játékvezetők, ugyanis a vendégszurkolók szerint több téves ítéletük is volt a ''sporiknak''. Ennek is köszönhetően a tizenhetedik percben ötpontra nőtt az egyetemiek előnye – a találkozó során ekkor vezettek a legnagyobb különbséggel. A negyed további részében inkább a dunántúliak akarata érvényesült, ám az utolsó percekre feljavult a jászberényiek védekező játéka, és ezzel együtt a támadás-befejezések is hatékonyabbá váltak. Félidei eredmény: 38-34. Ekkor még joggal reménykedtek a berényi szimpatizánsok a fordításban, hiszen szinte elhanyagolható volt a csapatok közötti különbség.
Ellentétben a harmadik negyedben, amikor alig négypercnyi játék után már tizenhárom ponttal vezettek a vendéglátók, s szinte állva hagyták a berényi kosarasokat. Kiváló periódusa volt ez az összecsapásnak – csak nem a mi szempontunkból... Az olykor kialakított dobóhelyzetek többsége is kimaradt, szinte semmi sem jött össze a fiúknak, így az utolsó tíz percre viszonylag nagyra nőtt a különbség (65-51).
A pályán látottak alapján sajnos okkal kezdtek már el ekkor ünnepelni a soproni drukkerek, hiszen a meccs folyamán egyre inkább a kedvenceik akarata érvényesült, s ekkor nem volt benne a levegőben, hogy jelentős változás állna be a játékban, s a JKSE továbbjutásával érhet véget a rangadó.
A vendégek a reménytelennek tetsző helyzet ellenére is minden dicséretet megérdemelnek az ezen a meccsen búcsúzó Likár Péterrel felálló kosárlabdázók, hiszen mindent megtettek az eredmény szorosabbá tételéért. Küzdöttek, harcoltak a fiúk, ám a SMAFC-NYME ezen a napon jobbnak bizonyult a mieinknél. Annak ellenére, hogy jobb dobószázalék esetén reális esély lett volna a továbbjutásra, csak dicséretet érdemelnek a JKSE sportolói. Jászberény városa büszke lehet kosárcsapatára, mivel az NB I./ B talán legerősebb együttesének hét negyeden keresztül méltó ellenfelei voltak! S legalább az utolsó pillanatokra is maradt némi örömünk: az egyetemiek utolsó támadásakor Godena Ferenc sapkát mutatott be az ellenfélnek. Igenis kalaplengetés jár a berényi fiúknak is, akik hamarosan az 5-8. hely valamelyikéért játszanak majd. Sajnos már Likár Peti nélkül, akinek köszönet jár, hogy segítette a JKSE felemelkedését, s remélhetőleg hamarosan visszatér városunkba! Peti hiányában is szurkoljunk kosárlabdázóinknak, hogy minél szebb legyen a szezonzárás!