1927-ben ezen a napon született Puskás Ferenc (született: Purczeld Ferenc, közismert becenevén Puskás Öcsi; ) labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója.
2006-ban hunyt el.
Érdekességek, legandák Puskás életéből
- Legtöbb gól egy mérkőzésen: 7 gól (1949. február 19.)
- Legtöbb gól egy évadban: 50 gól (1948)
- A 20. század harmadik legjobb góllövője (a Kispesti AC, illetve a Budapest Honvéd SE és a Real Madrid játékosaként 489 első osztálybeli meccseken szerzett góllal)
- A harmadik legjobb magyar góllövő a magyar bajnoki örök góllövőlistán 357 góllal (az 1943 és 1956 közötti mérkőzéseken)
- A magyar válogatott legjobb góllövője (84 góllal)
- A tizenharmadik legjobb spanyol góllövő, 155 góllal (az 1958 és 1966 közötti mérkőzéseken)
- A BEK góllövőlistájának harmadik helyezettje (Di Stéfano és Eusébio mögött) 36 góllal (az 1958 és 1966 közötti mékőzéseken)
- Puskás rendkívül jó eredménnyel szerepelt a magyar válogatott tagjaként, 85 mérkőzésen 84 gólt szerezve (találati aránya: 0,988). Összehasonlításképpen Pelé a brazil válogatottban 92 mérkőzésen 77 gólt szerzett (találati aránya: 0,837). Gerd Müller a német válogatottban ugyan 62 meccsen 68 gólt ért el (találati aránya: 1,097), ebből azonban 22 találkozón gyengébben teljesített. A legjobb találati arányt Puskás csapattársa, Kocsis Sándor érte el, aki 68 meccsen 75 alkalommal talált a hálóba (amely 1,103-as találati arányt jelent).
- A szóbeszéd szerint a pályafutása elején, az egyik meccsén jobb lábbal próbált gólt rúgni, de a lövés a kapust találta el, akinek az összes bordája eltört, ezért a későbbiekben csak a gyengébb bal lábát használta a kapura lövéshez. A valóság ezzel szemben az, hogy a bal lábát jobban tudta használni, mint a jobbat.
- Állítólag megtörtént, hogy a szövetség egyre gyakrabban nem fizette ki a játékosoknak járó prémiumot. Az 1952-es zürichi mérkőzésen a svájciak 2:0-ra vezettek, mikor Puskás érdeklődni kezdett a kispadon ülő Sebes Gusztávnál a honorárium felől: „Guszti bácsi, még mindig nincs pénz a győzelemért?”. Az edző azonban megnyugtatta a játékost: „De van!”. A magyar csapat végül 4:2-re győzött.
- Az egyik válogatott mérkőzésen történt, hogy az ellenfél kivonult melegíteni a pályára, keményen készültek, eközben Puskásék a kezdőkörbe mentek, és azt játszották, hogy a félpályáról a kapujuk felé rúgták a labdát, de úgy, hogy az csak a felsőlécet érinthette. Az ellenfél egy idő után megunta a bemelegítést, és némán nézte őket.
- Papp László háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokunk, 1963 decemberében Madridban lépett szorítóba hivatásos mérkőzés keretében a spanyol Folledo ellen. A tét a középsúlyő Európa-bajnoki cím volt. A hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt. Laci kissé szorongva nézett a mérkőzés elé. Nem az ellenfél izgatta, hanem a győzelemre áhítozó, heves vérmérsékletű, 15 ezer főnyi hazai közönség várható hangorkánja. Zúgott is a harsány bíztatás a spanyolok kedvence felé. Egyszer azonban váratlanul felharsant a lelátó egyik szögletében a harsány „Hajrá, Papp!” kiáltás is. És míg Folledo hívei olykor szünetet is tartottak, Papp szurkolói megállás nélkül a mérkőzés végéig lankadatlanul bíztatták a magyar fiút. Laci önbizalmát láthatóan növelte a váratlan buzdítás. Fölénye egyre fokozódott. Végül biztos győzelemmel harcolta ki az Európa-bajnok büszke címet. Az első gratuláló Puskás volt, aki a szorító közvetlen közelében szurkolta végig a mérkőzést. – Nem értelek, „Öcsi”! – jegyezte meg Papp. – Te amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. És íme: ma este több száz magyar buzdított itt engem. – Tévedsz, „Görbe”! (ez Papp kedvenc beceneve) – magyarázott Puskás. – Rajtunk kívül egyetlen magyar sincs itt. Kubala és én fogadtuk fel ezeket az embereket itt. Kasztíliai munkanélküliek. Megvettük nekik a jegyet és órabért fizettünk, hogy téged bíztassanak. Becsülettel rászolgáltak a fizetésre.