Van képem hozzá...A Pisztráng - pácban, körettel 4.0

[2]A múlt csütörtök este Méhes Csaba negyedik alkalommal lépett a MaloM színház közönsége elé. Nekem már volt szerencsém két alkalommal fotózni őt, ezért érdeklődve vártam ezúttal mi újat fog hozni a már ismert előadás. Mert valamit biztosan, hiszen ez adódik az előadás műfajából. Igaz már a műfaj nevének magyarítása sem egyszerű, sőt szerintem nem is fordítható le egyetlen kifejezéssel... slapstick comedy.

Tulajdonképpen olyan helyzetkomikumnak nevezhető, amelyben a szereplő saját ügyetlenségét figurázza ki, de nem egyszer a pantomim határán mozog, sőt nem ritkák benne a szavak nélküli "dialógusok" sem. Talán legegyszerűbb elmondani azzal, hogy néhány jeles képviselőjét sorolom fel, Charlie Chaplin-től Stan Laurel-en át napjaink kedvenceiig, mint például Rowan Atkinson - közismertebb nevén Mr. Bean, vagy Benny Hill. Nos a neves elődök nyomdokán ismét találkozhattunk a balfék hegedűssel, akinek a hegedű tokjában a hangszer helyett fél tucat vonó volt, vagy a mikrofon zsinórba zseniálisan belekavarodó konferansziéval, az esetlen zongora művésszel, de egy színházi publikum jeles alakjaival is, hogy tovább ne is folytassam.
[2]
Azért bármennyire is ismerősek voltak a jelenetek, mégis mindegyikben volt új szín, hiszen a közönség reakciója soha sem maradt válasz nélkül. Az előadás sava borsát ezúttal is az adta, amikor valaki a nézők közül az előadó játszótársává, nem egyszer játékszerévé vált. Nem is voltunk híján a humorosabbnál humorosabb jeleneteknek, mert hát egy amatőr reakciói és az arra adott "profi" válaszok előre megjósolhatatlanok. Még az előadás előtt volt alkalmam néhány szót váltani Méhes Csabával, aki elmondta, hogy számára is ezek az est legizgalmasabb részei, mert ő sem tudja előre pontosan, hogy a kiszemelt - általában az előadás korábbi részeire jól reagáló - néző, hogy fog viselkedni a színpadon. És ez az este bizonyította, hogy bizony nagyon kemény feladat dűlőre jutni egy ügyes partnerrel, aki csak éppen a nevetésén nem tudott úrrá lenni, vagy a megilletődött kisasszonnyal, akivel bizony meg kellett "küzdeni" amíg olvasni tudott a mozdulatokból.
[2]
Azért a megpróbáltatások után kárpótlásul sikerült egy remek taps kórust is összehoznia az est főszereplőjének... nem csak saját szórakoztatására. Hát persze, hogy volt ezúttal is sok új finomság a már ismert epizódokban, hiába láttam már harmadjára az előadást. Azt azért el kell mondjam nagyon nehéz kenyér szavak nélkül, mozdulatokkal, gesztusokkal úgy nevettetni, hogy az ne forduljon át idétlen bohóckodásba, onnan pedig unalomba. Ehhez kell az a tudás, amivel például egy rakoncátlankodó hajtincset kimódoltan, még is "spontánul" sikerül megregulázni, nem is beszélve az önálló életre kelt hajzseléről... Az eredmény egy kellemes vidám este, sok-sok nevetéssel.
[2]
A képekre kattintva egy kis ízelítő ebből a felhőtlenül vidám másfél órából.