Gyurcsány Ferenc bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. A miniszterelnök szerint folytatni kell a reformpolitikát, s ha ő a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszünteti. Döntését azzal indokolta, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Ha a következő két hét alatt megállapodnak a pártok az új jelöltről, akkor ismét összehívják az MSZP kongresszusát, amelyen a küldöttek szavaznak majd a lehetséges új kormányfő személyéről. Ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé a konstruktív bizalmatlansági indítvány. Az alkotmány szerint a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb nyolc napon belül kell megtartani.