[2]Múlt pénteken a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Liliomfi című vígjátéka indította útjára a MaloM színház ötödik évadját. A rendező ezúttal is Vidnyánszky Attila volt. Meglehetősen rendhagyó évadnyitó elé nézhettek a berényi színház kedvelők, aki minden négyzetcentiméternyi helyet kihasználva zsúfolódtak be a főiskola dísztermébe.
Mondom ezt két okból is… Az azért borítékolható volt, hogy egy egészen sajátos feldolgozása lesz ennek a szinte mindenki számára ismert vígjátéknak, hiszen sokunk kedvenc társulata darabjai korábban sem szűkölködtek a szokatlan megoldásokban és látványelemekben, elég csak visszagondolni a tavalyi Tóték című előadásukra. Az pedig külön izgalmat jelentett – nekem mindenképpen – vajon hogy fog működni egy színpadra álmodott darab színpad nélkül. Itt nem a színészek közelségére gondolok, mert ezt már megélhettük a korábbi helyszínen is, de itt a színpad is hiányzott, a nézők jobb híján ugyan azon a „deszkákon” ültek, ahol az események sűrűje zajlott, tulajdonképpen benne az előadásban. 
[2]El kell, mondjam, elképesztően jó volt. Itt minden közvetlenül és kendőzetlenül hatott, a látvány, a gesztusok, még a finom ételek illatai is, így minden apróságnak szem és fültanúi lehettünk. Az pedig külön kihívás volt a színészeknek, hogy lábaik előtt vagy három tucat kisgyerek ült és követte minden mozdulatukat. Itt nem hatott volna Rodolfó híres mondata: „Figyeljék a kezemet, mert csalok!” Itt minden élesben történt, csalásra esély sem volt, mert a közönség „benne volt” a színdarabban. Történt a harmadik felvonás egyik jelenetében, hogy a Gyuri a pincér a következőt mondta: nekem nincsen se anyám, se apám, mire az előtte ülő egyik kisfiú rácsodálkozva megkérdezte: az meg hogy lehet? Két lélegzetvételnyi szünet és minden visszaállt a rendes kerékvágásba... mert egy ilyen szín-térben ez is benne van.
Lehetne még sorolni az ínyencségeket a sodró lendülettől – nem mellesleg az eredetileg három felvonásos darabot "egy levegővel" játszotta végig a társulat -, a remek zenei gegeken keresztül a multifunkcionális echós szekéren át az éppen ráérő színészek professzionális színházi munkás teljesítményén át hosszasan.
E helyett a képre kattintva egy rövidebb összeállítás elérhető a galériában.
Az már most bizonyos, végignézve a műsorfüzetet, hogy érdemes figyelemmel kísérni a következő előadásokat. Lesz miből mazsoláznunk.
[2]