[2]Ahogy, az az elmúlt évben a Csángó fesztivál alkalmával már bevált, ezúttal is több „felvonásban” veszem sorra ennek a hatalmas rendezvénynek történéseit.Természetesen ezúttal sem kronologikus sorrendben, hanem tematikus összeállításokban teszem mindezt.
Ez persze magában hordozza a szubjektivitást is, ugyanis nem minden esemény kap helyet a válogatásokban, és amelyik igen, az sem feltétlenül azonos súllyal. Sokkal fontosabb volt egy-egy jellemző pillanat, egy érdekes beállítás, de ez nem újdonság azoknak, akik figyelemmel kísérik ezeket a galériákat. A három nap alatt - ami időnkén teljesen egybe folyt - ezúttal is társam volt a fotózásban Gémesi Balázs. Ketten több, mint 60 órát töltöttünk a fényképezőgépeinkkel a nyakunkban a legkülönfélébb eseményeken. A képek feldolgozására szánt időről már nem is beszélve. De azt hiszem megérte.
[2]Szerencsére ezúttal eltérően több korábbi városi rendezvénytől az időjárás kegyes volt hozzánk, eltekintve attól, hogy a díszünnepség alatt bizony szó szerint is főhetett a díszvendégek feje, hiszen ott az aszfalton bőven negyven fog felett járt a hőmérő higanyszála. Az esti kiadós – már hagyományosnak is mondható – zápor is menetrendszerűen megérkezett.
Természetesen az első válogatás a hivatalos ünnepségé, amely már a majd két évtized alatt kiforrott forgatókönyvet követte ezúttal is. A legjelentősebb eltérést a világtalálkozó első napja jelentette, ahol bemutatásra került a Jászok Nagykönyve, amelybe ki-ki bejegyezhette a nevét ez alatt a három nap alatt. Ez egyúttal egy hagyományteremtő esemény is volt, mert ez a könyv a továbbiakban végig kíséri a jövendő világtalálkozókat és mikor az utolsó sor is betelik, a Jász Múzeum őrzi tovább.
Ennyit egy rövid bevezetőként a többit a képekre bízom…
[2]