[2]Azt gondolom, a cím egy rövid magyarázatra szorul. Tulajdonképpen ez a meghatározás nem létezik, csak én használom, mégpedig azokra a képekre, amikor valaki nem a kérésemre áll a fényképezőgépem elé, hanem a helyzetből adódóan lefotózom.
Nos, ebben az összeállításban - sajnos – csak ilyen képek vannak. Egy olyan rendezvény, mint a Csángó Fesztivál nem nagyon ad lehetőséget a beállított portrékra, hiszen annak vannak technikai és emberi előkészületei, idő viszont nincs. Maradnak hát az életképek. Ebben a pillanatban pedig azon nyomban megnő a fénykép készítőjének a felelőssége… mit mutat meg, hogyan… komoly dilemma, milyen képeket oszthatok meg anélkül, hogy az érintetek azt láthatták volna. Természetesen valamennyi résztvevő olyan, aki láthatta, hogy fényképezem és nem jelezte, hogy ezt nem szeretné – ebben az esetben a fotó természetesen el sem készült volna. Az én tisztességemre bízta, hogy az elkészült képek megjeleníthetők-e vagy sem. A bizalom súlyát soha sem könnyű viselni, de azt gondolom, hogy egy ilyen csodálatos eseményről lehetetlen olyan összeállítást készíteni, amely ennek a néhány napnak a hangulatát nem az arcokon, tekinteteken keresztül próbálja megmutatni. Ilyenkor csak abban reménykedem, hogy senkit nem úgy mutatok meg, ahogy ő nem szeretné…
Akkor szokásos szöveg… a képekre kattintva…
[3]