1896-ban ezen a napon született Mihalik Kálmán orvos, zeneszerző, a Székely Himnusz zeneszerzője.
Mihalik Kálmán édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett le. A kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az I. világháborúban két (egyes források szerint négy) évig frontszolgálaton volt. 1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került. Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinhold professzor mellett.
Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg.
Szegeden írta 1921-ben – Csanády György szövegére – a Székely himnusz (Erdélyi himnusz) zenéjét. Több forrás állítja, hogy a dalt 1922-ben énekelték először egy SzEFHE-közgyűlésen (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, alapítva 1919). A dal Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után a diktatúra éveiben tiltva volt, de azért bensőséges rendezvényeken, vagy családi eseményeken gyakran rázendítettek. A dal zenéje és főleg szövege folklorizálódott, olyannyira, hogy különböző szövegváltozatai futnak.
1989 után, a rendszerváltás óta népszerűsége növekszik, jelenleg a Himnusz és a Szózat mellett sok politikai ill. civilszervezet rendezvényein rendszeresen éneklik Magyarországon.
(forrás: wikipédia)