Van képem hozzá…A nagymama főztje.

[2]Hogy jön ez a pénteki Republic koncerthez? Amikor készültem a fotózásra – már harmadik alkalommal – a feleségem nagymamája jutott az eszembe, akinél többé- kevésbé rendszeresen megjelentünk vasárnapi ebédre.

Tudtuk, hogy aranylóan sárga húsleves és csirke pörkölt nokedlivel kerül majd az asztalra…Mindig az az utánozhatatlan és megunhatatlan íz… és mi mégis vártuk ezeket a vasárnapokat. Valahogy így lehetnek ezzel az együttes rajongói, és így vagyok ezzel én is, aki „csak” évente egyszer fotózom őket. Tudjuk mit fogunk kapni – persze azért mindig van egy-egy újdonság – és pontosan azt kapjuk, amit vártunk, abban a minőségben amiben elvártuk – természetesen az adott körülmények között. És ez nem kis teljesítmény több, mint húsz év, és évi -200 – 250 koncert után is! A fotók is elkészültek – képre kattintva a galériában meg is nézhetőek – olyanok, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Könnyű volt, mert biztosan lehetett tudni, mi, hol fog történni, jó mondjuk hiányzott a kiszámíthatatlanság izgalma, de ez magánügy.
Én személy szerint nagyon kiegyeznék azzal, ha az élet más területei is ilyen kiszámíthatóak lennének, mint ezek a koncertek. Aki kételkedik az előbb leírtakban, összevetheti a galéria 2009-es és 2010-es koncert képeit az ideiekkel.
Hogy mégsem volt teljesen a nagyi főztje... hát igen az ő szeméből nem csak a vasárnapi ebédek alatt sugárzott a szeretet, hanem utána is…
Ettől függetlenül a szokásos jó hangulatú este volt és bizonnyal hiányozna, ha a jászberényi nyár Republic koncert nélkül múlna el, legalább annyira, amennyire most már hosszú évek óta hiányzik a nagyi vasárnapi ebédje.