1807-ben e napon született Németújvári gróf Batthyány Lajos államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. 42 éves volt, mikor kivégezték.
Életpályájának legismertebb része 1848–1849 évi parlamenti és politikai szerepe. A király 1848-ban az első magyar minisztérium megalakításával bízta meg, ő az 1848. március 23-i ülésen olvasta fel miniszterei jegyzékét (Batthyány-kormány). Lamberg Ferenc Fülöp 1848. szeptember 28-i felkoncolása után Bécsbe utazott, és miniszteri megbízatását visszaadta a császárnak. Lemondott egyszersmind országgyűlési követi tisztéről is, és visszavonult a magánéletbe. E perctől azonban, immár közpolgárként követte a honvédelmi bizottmány parancsát, és közkatonaként fegyvert fogott, belépett Vidos József seregébe, amely Theodorovich tábornok csapatai ellen indult Vas vármegyében. Itt azonban leesett lováról, karja súlyosan megsérült.
Felgyógyulása után újra országgyűlési követté választották. 1848. december 31-én ő tette azt az indítványt az országgyűlésben, hogy indítsanak küldöttséget Windisch-Grätz tábornagyhoz, és ha lehet, Olmützbe is a császárhoz, hogy békét kérjenek. Ő maga is e küldöttség tagja volt, amelynek azonban nem sikerült remélt célját elérnie. Néhány napig fogva tartották, majd szabadon engedték. Visszautazott Pestre, ahol 1849. január 6-án ismét elfogták, s a budai laktanyába zárták. A magyar seregek közeledtével Pozsonyba, Laibachba, Olmützbe, s a főváros visszafoglalása után ismét Pestre hozták, ahol felségsértés miatt kötél általi halálra ítélték. Ezt az ítéletet később – a nyakán önmaga által vágott seb miatt – golyó által való kivégzésre módosították, s október 6-án a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán kivégezték.(forrás: wikipédia)