A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve KGST, angolul Comecon) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete a hidegháború alatt. 1949. január 25-én hozták létre Moszkvában szovjet kezdeményezésre, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni, ugyanakkor az veszélyes vonzerőt jelenthetett a Jalta után a szovjet érdekszférába került országok számára.
Alapító tagjai a Szovjetunión kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia voltak. Később csatlakoztak: Albánia (1949, 1961-ben felfüggesztette tagságát, 1987-ben kilépett), a Német Demokratikus Köztársaság (1950), Mongólia (1962), Kuba (1972) és a Vietnami Demokratikus Köztársaság (1978). Társult tag: Jugoszlávia.
A KGST feladatául tűzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés erősítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsősorban a munkamegosztás és specializálódás révén. Ennek révén erősödött a kölcsönös függés a Szovjetunió és a többi tagállam között. Magyarország például többek között autóbuszok gyártására szakosodott, ennek révén jutottak el az Ikaruszok a „szocialista világ” minden sarkába. Az NDK viszont például halfeldolgozó halászhajókat gyártott, Bulgária pedig ipari targoncákat.
A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú elszámolással folyt, mert konvertibilis valuta híján a tagállamok nem voltak érdekelve aktívum elérésére – ez ingyen hitelezést jelentett volna.
A KGST tipikus szereplője volt a két világrendszer közötti hidegháborús versengésnek, szerepe a Közös Piac ellensúlyozása lett volna, hasonlóképpen a Varsói Szerződés és a NATO közötti viszonyhoz.
Az európai ún. szocialista országok társadalmi-gazdasági rendszerének összeomlásával a KGST-t tagállamai 1991. június 28-án, budapesti ülésükön a szervezetet feloszlatták.