Az elmúlt időszakban már többször bebizonyosodott, hogy a jászberényi közönség is szereti a színházi előadásokat. Tavaly, a Jászberényi Nyár - Vigadalmi Napok programjai között először szerepelt nyáresti színház, amikor is a Szolnoki Szigligeti Színház társulata egy vígjátékkal örvendeztette meg a közönséget.
Hogy a nyár elmúltával, ősszel se maradjon a nagyérdemű színházi „csemege” nélkül, fellépett városunkban a jászárokszállási Görbe János Színkör, és Jászapátiról is érkeztek előadók a helyiek szórakoztatására. Minden program telt ház előtt zajlott. A sorozat azóta töretlen. Így nem maradtunk kiváló alakítás nélkül ezen a nyáron sem. A Vigadalmi Napok alatt ezúttal is ellátogatott hozzánk a Szigligeti Színház stábja. Most Dan Goggin: Apácák című zenés játékát hozták el a Tiszti Klub udvarára. A nagyérdemű péntekre vagy szombatra válthatott jegyet az előadásra. Előbbiek rosszul jártak, ugyanis az égiek közbeszóltak. Az eső miatt vasárnap kaphattak csak ízelítőt a „zárdahumorból”. A szombat este is izgalmakkal teli kezdődött, hiszen hatalmas sötét felhők köröztek a Tiszti Klub udvarán helyet foglaló embersereg feje fölött. A szemek gyakran merengtek a távolba, az ég felé, az agyak pedig jártak közben: vajon lesz-e eső, ami megzavarhatja az este szépségét. Szerencsére nem lett…
Az előzményekről
Csütörtökön este érkezett Szolnokról a csapat, hogy megtartsák a Tiszti Klub udvarán a főpróbát, berendezzék az alkalmi színpadot, a helyére tegyék a díszleteket, és a hangszerezettséget is megfelelően előkészítsék. Az ide-oda futkosó, nyüzsgő emberek számát jómagam is gyarapítottam odaérkezésemmel. Egy darabig én is fel-alá járkáltam, és érdeklődtem, hogy a rendezőt és a színészeket merre találom. A színház titkára igazított végül útba, elkísért a rendezőhöz, Radó Denise-hez, és a darabban a tisztelendő anyát alakító Császár Gyöngyihez, akik egy közeli kávézó teraszán egyeztették a produkció utolsó részleteit.
- Nem kis vállalkozás vidékre eljönni egy színházi darabbal.
Radó Denise: - Való igaz, főleg egy szabadtéri produkció kapcsán, amelynek az időjárás szeszélyeihez is alkalmazkodni kell. Ugyanakkor fontos, hogy más közegben is megismerhessük, hogyan fogadja a műsort a közönség. Mindig motiválja a színészeket, hogy ne csak a megszokott falak között játszhassanak.
Császár Gyöngyi: - A szabadtéri produkciókra máshogy készül az ember, tudja, ha olyan az időjárás, fel kell szerelkeznie pléddel, esernyővel. Ez benne a kockázat, ennek ellenére természetesen van értelme Isten szabad ege alatt fellépni.
- Máshol is bemutatták már az Apácákat?
Radó Denise: - Nemrég Székesfehérváron játszottuk. Azt tervezzük, hogy bejárjuk a produkcióval az országot. Úgy gondolom, hogy kiváló színészeket és színészi alakításokat láthatunk a darabban, amely szép gondolatokat ébreszt, ugyanakkor roppant szórakoztató és mulatságos is. Mostani világunkban nagyon ráfér az emberekre, hogy felhőtlenül szórakozzanak. Bízom benne, hogy sokfelé eljutunk még az Apácákkal.
- Apácák. Ez a darab címe. Elsőre az embernek az jut az eszébe, hogy komoly, fegyelmezett hölgyekről van szó. Aztán kiderül, hogy nemcsak erről az oldalukról mutatkoznak be.
Császár Gyöngyi: - Ebben pont az az izgalmas, hogy valóban apácákat játszunk, akiknek szépsége, tisztasága, szomorúsága, humora bármelyik párban élő ember története lehetne, viszont itt nem férfi és női viszonyról szólnak az események, hanem egy egyszeri estének a történetéről.
Radó Denise: - Az előadásról annyi elmondható, hogy jótékonysági estet szervez egy apácazárda, ahol a szentéletűek fellépnek, és megmutatják, hogy mi mindent tudnak azon kívül, hogy kedvesek, bölcsek. Kiderül, hogy van humoruk, táncolni és énekelni is tudnak.
Császár Gyöngyi: - Székesfehérváron csodálatos volt a fogadtatása a darabnak. Voltak nagy csöndek, ami egy színházi előadásnál nagyon fontos, hogy a drámai pillanatokat, miként éli át a közönség, és voltak könnyes kacagások is. Ezért már megéri az ember befektetett munkája, mert a közönség jó emlékekkel tér haza.
- Régóta próbálják ezt a darabot?
Radó Denise: - Nemrég kezdtük, de intenzíven készültünk rá, pont azért, hogy Jászberénybe is el tudjunk vele jutni.
Szombat: Indul az apácashow
Sokan voltak, akik nem bízták a véletlenre, hogy legyen ülőhelyük, így az este nyolc órás kezdés előtt egy órával már beálltak a sorba, amely a Tiszti Klub bejárata előtt kígyózott. Nyolc előtt nem sokkal engedték be a közönséget a szervezők. Igyekezett mindenki kellő gyorsasággal helyet foglalni, ahonnan jól láthatta az apácákat. Erre szükség is volt, hiszen öt kiváló színészt ismerhettünk meg a két felvonásos musical-vígjátékban. A tisztelendő anya „bőrébe” Császár Gyöngyi, Mária Amnéziáéba: Lugosi Claudia, Mária Hubertáéba: Sztárek Andrea, Mária Robertáéba: Kertész Marcella, Lea, novíciáéba pedig Sárvári Diána bújt. Nagyszerű játékukkal tették kellemessé az estét, gesztusaik, mozdulataik, dalaik, prózáik, humoruk mind azt sugallták, hogy érdemes volt az Apácákra jegyet váltani.
A történetről: A hobokeni nővérek a Szent Helén-hegyen álló apácazárdában élik mindennapjaikat. Éppenhogy visszaérnek egy afrikai misszióból, amikor váratlan katasztrófa történik: mialatt a nővérek ötfős csoportja „átruccant” bingózni a szomszédos Mária-dombra, az ötvenkét otthon maradt apáca bevacsorázik Júlia nővér új főztjéből, amely „nem mellesleg” mérgezőre sikeredett. A megmaradt apácákra vár a feladat, hogy eltemessék megboldogult testvéreiket. Képeslapokat gyártanak, és a befolyt pénzből eltemetnek negyvennyolc nővért, az ötvenkettőből. A maradék négy apácát pedig fagyasztóládába helyezik. Az ő temetésükhöz szükséges összeget egy jótékonysági rendezvény bevételéből kívánják fedezni, ezért egy show-t szerveznek a zárda ebédlőjében…Ennek a show-nak lehetett része a jászberényi közönség.
Buschman Éva