[3]Még tavaly ősszel jártunk egy program kapcsán a Tisza tó mellett, volt még egy kis időnk a haza indulásig, ezt kihasználva kisétáltunk a poroszló kikötőbe. Egyik csónak indult a másik után kis felfedező útra az öböl vízi útjaira. Akkor vetődött fel, hogy jó lenne ide visszatérni tavasszal és bebarangolni a területet. Be is szereztük a szükséges információkat, csónakbérlési lehetőségek, árak stb.
Sokáig úgy festett, hogy sehogy sem fog összejönni a tervezett program, mert nem igazán sikerült alkalmas hétvégét találnunk. Végül is, ha nem is tavasszal, de június elején találtunk egy szabad szombat reggelt. Igaz, ha nem is egy napfelkeltei időpontban – az ugyanis ilyen tájban már meglehetősen korai – de reggel ötórai indulásban megegyeztünk a kikötővel. Mivel elmondtuk, hogy ha már ott járunk, akkor fotózni is szeretnénk, azt javasolták, hogy némi plusz pénzért, de inkább vegyünk igénybe jó helyismerettel rendelkező idegenvezetőt. Nem bántuk meg… vezetőnk, aki egyébként halőr is, úgy ismerte a területet, mint a tenyerét és néhány mondat után pontosan tudta, hogy abban az időben hova érdemes „benéznünk”. Ha csak a csónakot bérelünk, minden bizonnyal nem lett volna a fényképezésből semmi, hanem inkább tekeregtünk volna csatornák között. Így viszont körbejártuk az éppen ébredő madártelepeket, szűk átfolyókat és szinte mindent, ami egy három órás kirándulásba belefér. Hála vezetőnk szakértélmének és annak, hogy rajta kívül mindössze hárman voltunk a csónakban, karnyújtásnyi közelségbe tudtunk kerülni a vízi világhoz, anélkül, hogy riadalmat okoztunk volna a madaraknak. Túl azon, hogy ez önmagában egy csodálatos élmény volt távol az élet zajától, tálcán kínálta a lehetőséget izgalmas turista fotók készítéséhez is. Tényleg csak kapkodtuk a fejünket a lépten-nyomon felbukkanó „témák” láttán. És persze az idővel is szerencsénk volt, se hideg, se meleg, sem pedig szél nem volt... persze a jó szervezéshez ez is hozzátartozik.
[3]
Ami még nagyon kedvező, hogy mindez a fantasztikus élmény bő egy órányi autózásra van Jászberénytől. Na igen, azért a reggeli fél négyes indulás szombaton, az már nem tartozik a kimondottan barátságos dolgok közé… cserébe viszont olyan élményt kaptunk, ami kárpótolt a korai keléssel járó kellemetlenségért. Van esély rá, hogy ezek után ősz elején visszatérünk. Csak javasolni tudom, hogy akinek módja van rá, szánja rá az időt és pénzt, hogy ellátogasson ebbe a „csodavilág”-ba
Ha már ott jártam és fényképeztem, kedvcsinálóként feltöltöttem néhány képet a galériába… Kattintás a fotóra és megnyílik a galéria.