A közelmúltban a Szent Klára Idősek Otthonában ünnepségre készültek a dolgozók és a lakók. Vendéget vártak. Egy nővért, aki Belgiumból érkezett hozzájuk. Priscilla Celi nővért régi ismerősként köszöntötték.
A 85 esztendős kedvesnővér szerzetesi fogadalomtételének 60. évfordulója alkalmából tett látogatást az idősek otthonában, akit Endrődy Zsuzsa, az intézmény fenntartójának, az Egyházi Szeretetszolgálatnak a vezetője is elkísért.
Priscilla Celi nővér Belgiumban született. A Jézus és Mária Szívéről nevezett irgalmas rend tagja. E kongregációt Triest kanonok alapította 1803-ban. A világ számos országában és valamennyi kontinensén misszionálnak még napjainkban is, de hazánkban és más Közép- európai országban sohasem telepedtek meg.
Priscilla nővér misszionáriusként Kongóban 15 évig vezetett általános iskolát és leánygimnáziumot. Ezt követően 15 évig a belgiumi katolikus rádió- és televízió munkatársa volt, médiafelelősöket, animátorokat képzett.
A magyarországi rendszerváltozást követően - a szerzetesség újraindulásának idején - rendfőnökétől a magyar szerzetesség segítésére kapott megbízást. A berlini fal leomlásakor a rend elöljárói első kézből szerették volna tudni, hogy mi a helyzet az egykori vasfüggöny túloldalán. Priscilla nővér, Puskely Mária Kordia iskolanővér és Kálmán Orsolya szociális testvér segítségével kezdte meg magyarországi missziós munkáját.
A szerzetesség újraindulásához nem pusztán anyagi segítséget biztosított, hanem sok-sok adomány is érkezett Magyarországra. A segítségnyújtás az idős szerzeteseket ellátó szeretetotthonok korszerűsítésére is kiterjedt. Számos magyar szerzetesház, induló egyházi iskola, szociális intézmény az ő, illetve a belga egyház segítségével jutott egészségügyi eszközökhöz, berendezésekhez, autóhoz, korszerű konyhai felszerelésekhez.
1991-től a jászberényi Katolikus Szeretetszolgálat Szent Klára Idősek Otthonában is gyakori vendég volt adományival. A 90-es években a jászberényi otthonból is ellátogatott két ápoló Belgiumba, ahol egy hónapot töltöttek. Céljuk egyebek mellett az volt, hogy az ott tapasztaltakat hasznosíthassák az itthoni munkában, fejlesztésben.
Az elmúlt huszonkét év alatt végzett áldozatos, fáradságot nem ismerő karitatív tevékenyégét 2002-ben a magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae-díjjal ismerte el.
Jászberényi látogatása során Vargáné Deme Katalin, az idősek otthona igazgatója köszöntötte elsőként a régi ismerőst, akinek bemutatta az intézményben történt fejlesztéseket, beszélt az ellátás körülményeiről és a helyi sajátosságokról. A nővér örömmel tapasztalta, hogy a Szent Klára Otthon az elmúlt évek során sokat korszerűsödött, fejlődött. Az üdvözlő szavakat követően sok mindent mesélt Priscilla nővér a munkájáról, a szerzetesrendekről, az emberi kapcsolatokról. Arról is például, hogy számítógépeket éppen úgy kaptak és kapnak a szerzetesközösségek, mint mángorlót vagy éppen fürdőszobai, vagy konyhai berendezéseket. A nővértől azt is megtudtuk, hogy igyekszik egy összekötő hidat építeni Belgium és hazánk szerzetesei között, hogy megszüntesse a magyar szerzetesek negyvenéves izoláltságát. A reális ismeretek és a jó kapcsolatok kialakulásáért indította el a Hidacskák című magyar és francia nyelvű folyóiratot. Fontosnak tartotta, hogy a kölcsönös megismerés révén baráti szálak szövődjenek a francia nyelvterület és a magyar egyház, a magyar szerzetesnővérek, a katolikus intézmények között.
A kapcsolat ápolásában sokat tettek a helyiek is, hiszen a Szent Klára Otthon vezetője, Vargáné Deme Katalin is járt már Belgiumban, s közös az elképzelés, az elhatározás arra vonatkozóan, hogy továbbra is ápolni szeretnék a két ország kapcsolatát ily módon is.
A baráti beszélgetés a koraesti órákban ért véget, azzal az elválással, hogy Priscilla nővér a következő esztendőben újból szeretné meglátogatni jászberényi barátait…
Buschman Éva