A Hírszerző hírportál hosszú cikkben foglakozik azzal, hogy szerdán pont kerülhet a jászladányi szegregációs ügy végére. A település önkormányzatát perelő civil szervezetek szerint a városvezetés tudatosan különíti el a nem roma gyerekeket a mélyszegénységben élő romáktól már tíz éve, a polgármester viszont azt mondja: boszorkányüldözés folyik ellenük. Ha a Legfelsőbb Bíróság nem állapítja meg a hátrányos megkülönböztetést, akkor a felperesek szerint "akár be is zárhatjuk a Magyar Parlamentet, és az összes hivatalt, amelyik Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett".
"Ez nemcsak a jászladányi gyerekekről szól" - mondta a Hírszerzőnek Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) igazgatója. Szerinte ugyanis félő, hogy a bíróság asszisztálni fog egy olyan modell kidolgozásához, amely lehetőséget ad a legális szegregációra Magyarországon. Ha pedig ilyen ítélet születik, akkor "akár be is zárhatjuk a Magyar Parlamentet, és az összes hivatalt, amelyik Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett".
"Minek hoz törvényeket a parlament, ha pedagógiai szakmai ismeretekkel nem rendelkező helyi képviselők döntik el, hogy a differenciált és kooperatív oktatás helyett inkább a jól bevált szovjet megoldást választják: jó és rossz tanulókból csinálnak iskolát, és a helyi elit gyerekeit kiemelik a szegények közül? Válogathat-e egy önkormányzat cigány és nem cigány, szegény és nem szegény gyerekek között? Létrehozhat-e magániskolát a tehetősebbeknek, miközben saját iskoláját - melyben csak szegény, roma diákok maradtak - szándékosan hagyja tönkremenni?" - teszik fel kérdéseiket a Legfelsőbb Bíróság szerdai ítélete előtt.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSZ) azért perelik az önkormányzatot és a magániskolát létrehozó alapítványt, mert szerintük a két iskola (a magán- és az önkormányzati) működtetésével elkülönítik, és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A település vezetése szerint viszont nem a romák ellenében hozták létre a magániskolát, hiszen ha van hely, oda is vesznek fel cigány gyerekeket.
Dankó István, Jászladány polgármestere a Hírszerzőnek azt mondta: tizenegy olyan bírósági ítélet van már mögöttük, ami egyfelé mutat (vagyis nem ismeri el a hátrányos megkülönböztetést - a szerk.), ezért bízik benne, hogy az "ellenük folytatott boszorkányüldözésnek", és "jogi zaklatásnak" szerdán vége szakad. Bár ettől merőben eltérő véleményeket is lehet hallani, Dankó szerint nyugalom és rend van Jászladányon, és nincs konfliktus romák és nem romák között: "Ez csak egy politikailag felkorbácsolt dolog volt" - magyarázta.
Bár a felperes CFCF konkrét terveibe nem avatott be minket, annyi biztos, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság számukra kedvezőtlen ítéletet hoz, nemzetközi szinten folytatják a harcot.
Probléma volt a fegyelmezés
Az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola ötletét először a 90-es évek második felében vetették fel egyes helyi szülők, akik elégedetlenek voltak az önkormányzati iskolával, a Móra Ferenc Általános Iskolával. Tóth Ibolya, az alapítványi iskola igazgatónője szerint elsősorban azt kifogásolták, hogy nagyon rossz volt a diákok magaviselete, túl sok idő ment el fegyelmezésre, és kevés idő jutott a tanulásra.
Sokan emiatt más településekre kezdték járatni gyerekeiket - a polgármester lapunknak azt mondta: akkoriban 740-ből gyerekből 140 más városokban keresett oktatási lehetőséget. Az önkormányzat ezt a problémás helyzetet akarta megoldani az alapítványi iskolával, amely végül is Dankó és több önkormányzati képviselő kuratóriumi tagságával, a polgármester édesapja által vezetett cég anyagi hozzájárulásával, illetve feleségének jogi képviseletével működik.
Mohácsi Erzsébet szerint éppen a kuratórium összetételéből következik, hogy az alapítványi iskola csak papíron alapítványi, valójában viszont az önkormányzat fizeti a rezsijét, évente jóváhagyják az iskola pedagógiai programját, és a tanulók létszámát is szabályozzák.
"Nem lehet erőszakosan integrálni"
Az iskolaügy még 2000-ben kezdődött, amikor Dankó István polgármester az önkormányzat ülésén alapítványi magániskola létrehozására tett javaslatot: "Népcsoportokat, amelyek a különböző kultúrákat hordozzák, nem lehet erőszakosan egybezárni, integrálni egymással… a jászladányi társadalomban a cigány-magyar törésvonal felerősödik, ha egybeesik a szegény-gazdag törésvonallal". Dankó azt is kifejtette, hogy a "rendszerváltást követően a magyar társadalom anyagi és szellemi differenciálódása felgyorsult. Ennek következménye, hogy a különböző rétegek igénye más-más a szolgáltatássá előlépett oktatásban".
Emellett azt is érzékeltette, hogy az anyagi különbségeknek az etnikai különbségekhez hasonlóan jelentős a szerepük: "A társadalomban egyetlen egy differenciáló eszközt fogadnak el megközelítően reálisnak: a pénzt. Az egyik ember bizonyos szolgáltatást megengedhet magának és meg tudja fizetni, a másik pedig nem".
Egységes ellenállás
Az alapítványi iskola elindítása persze nem volt zökkenőmentes: bár ezt a városvezetés a kezdetektől cáfolta, a Magyar Bálint vezette oktatási tárca, a kisebbségi ombudsman és a helyi roma önkormányzat is megállapította: a magánintézményt azért hozták létre, hogy elkülönítve tanulhassanak a nem roma gyerekek.
2002 augusztusában a Megyei Közigazgatás Hivatal vissza is vonta az alapítványi iskola működési engedélyét, mert az önkormányzat úgy adta bérbe az önkormányzati iskola tantermeinek egy részét a magániskolának, hogy ehhez nem kérte a helyi cigány önkormányzat beleegyezését.
Mindezt megerősítette az oktatási miniszter is, aki 2002 szeptemberében szintén megtagadta az engedély kiadását. Az alapítványi iskola ennek ellenére 2003 szeptemberében egy teljesen új engedélyezési eljárás után elindult. A miniszteri határozat miatt egy év kiesett, ami az érintettek szerint erkölcsi és anyagi kárt okozott az intézménynek. 2004-ben ezért a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Magyar Bálint törvényt sértett, amikor megtagadta az iskolától a működéséhez szükséges OM-azonosító szám kiadását.
Kulcsra zárt ajtó
A valódi botrány akkor pattant ki Jászladányon, amikor az önkormányzati iskola épületét kettéosztották. Egyik felében jött létre a fizetős magániskola, ahová zömében a nem roma gyerekek járnak, a roma gyerekek többsége pedig az önkormányzati részben maradt. A CFCF szerint a tehetősebb gyerekek kapták a jobb állapotban lévő iskolaépületet, a két épületrészt pedig kulcsra zárt ajtó választja el egymástól.
Magyar Bálint 2002-ben mindezt úgy kommentálta: "alapvető emberi és oktatáspolitikai etikai normákkal ellenkezik az etnikai, vagy bármilyen más alapú szegregáció alkalmazása, a problémákat pedig nem falak felhúzásával kell kezelni".
Az alapítványi iskola azért is vált a támadások célpontjává, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke - mivel az előírt havi négyezer forintos (korábban háromezer forintos) tandíjat sokan nem tudták kifizetni - nem juthat be az intézménybe, így pedig hátrányos helyzetbe kerül a többiekkel szemben.
Tudatos amortizáció?
Azzal a felperes civil szervezetek is egyetértenek, hogy egy önkormányzatnak joga van létrehozni alapítványi iskolát, a szülőknek pedig joguk van oda járatni gyermekeiket, az azonban már problémás, ha egy település "saját önkormányzati iskolájának rovására alapít magániskolát, melyből kizárja a szegényebb gyerekeket". A CFCF szerint a városvezetés az elmúlt években az önkormányzati iskola infrastrukturális és személyi feltételeit (több szaktanár is hiányzik) is tudatosan tette tönkre.
Különbségek számokban
Míg az önkormányzati iskolában a tanulók túlnyomó többsége cigány, és 61 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, addig az alapítványi iskolában a tanulók meghatározó része a többségi etnikumhoz tartozik, és 14 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű.
Fokozatosan romlik le a nevelő-oktató munka színvonala, és növekszik az alulteljesítés az alapítványi iskolához és az országos átlagokhoz viszonyítva is - állapította meg Tuza Tibor közoktatási szakértő, aki 40 éves pályája során nem látott még példát arra, hogy "egy intézményt fenntartó önkormányzat ilyen mértékben figyelmen kívül hagyja az illetékes hivatalok szakvéleményét".
Az önkormányzati helyzetelemzés arról is beszámolt, hogy 2005/2006-tól 2006/2007-ig az önkormányzati iskolában az évfolyamismétlők aránya megduplázódott, a 250 óránál többet hiányzók aránya közel húszszorosára emelkedett, továbbá csökkent az érettségit adó középiskolákban továbbtanulók száma is.
A feszültség az elmúlt tíz évben újra és újra kiújult: 2007 januárjában például azért demonstráltak Jászladányon, mert kitiltották az önkormányzati iskola pedagógusait és tanulóit az ebédlőhöz vezető folyosóról, ahol az alapítványi iskola osztálytermei vannak, ezért télen is csak az intézményt megkerülve juthattak oda.
Egy ügyes manőver
A civil szervezetek pereskedése eddig sikertelennek bizonyult: első fokon elutasította keresetüket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2009-ben, a Debreceni Ítélőtábla pedig 2010-ben másodfokon úgy ítélte meg: a két iskola nincs összehasonlítható helyzetben, mert intézményileg elkülönülten működnek.
Az elsőfokú ítélet szerint a települési önkormányzat jogszerűen rendelkezett vagyonával, amikor az iskolaépületének egy részét bérbe adta az alapítványi iskolának. A szerződés nem volt színlelt, a bérleti jogviszonyból így nem következik a diszkrimináció, az önkormányzat tevékenységével pedig eleget tett az egyenlő bánásmód elvének. Az ítélet kapcsán Kállai László, a JRPSZ képviselője furcsállotta, hogy az ítélet ellenére a bíróságon megállapították: az egyik iskolába többségében roma gyerekek járnak.
A másodfokú ítéletből az derült ki, hogy a jászladányi alapítványi iskola ügye egy olyan kiskapura világít rá, amely a polgári és közigazgatási jog határmezsgyéjén ügyesen manőverező önkormányzatok számára nyújt lehetőséget a szegregációra. A CFCF azt írja: bérleti szerződést kötöttek közoktatási megállapodás helyett, vagyis polgári jogi szerződéssel lepleznek egy közigazgatási cselekményt. A felperesek ezért kérik a szerződés semmisségének, illetve a társadalmi/vagyoni helyzeten alapuló jogellenes elkülönítés és a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítását.
"Csak egy meghatározó élményük lesz"
A civil szervezet szerint ha a jászladányi önkormányzat nem adta volna bérbe a jobb állapotban lévő iskolaépülete egy részét, az alapítványi iskola létre sem jöhetett volna. "Így viszont a saját iskolájából, annak osztálytermeiből szorította ki a mélyszegény gyerekeket" - olvasható közleményükben.
A civil szervezet arra is kitér, hogy "az elit és a mélyszegény gyerekek Jászladányon nem játszanak és nem beszélnek egymással az iskolában. Nem találkoznak a lakóhelyükön, és amikor kilépnek a felnőtt életbe, csupán egy meghatározó élményük lesz. Az elit gyerekeknek az, hogy őket kiemelték, és megmentették a mélyszegényektől, a mélyszegény gyerekeknek pedig az, hogy őket elkülönítették".
A CFCF szerint ezért a végleges leszakadást tudja megállítani a Legfelsőbb Bíróság döntése.
forrás: www.hirszerzo.hu [2]