A címből minden bizonnyal csak a legelhivatottabb jászberényi röplabdabarátoknak „ugrik be” a 2011. évi női röplabda Magyar Kupa fináléja. Az elmúlt hét végén Debrecenben a BSE-FCSM és a TEVA-Gödöllő RC összecsapása döntötte el a kupa sorsát, melyet végül nagy küzdelemben a fővárosiak szereztek meg.
Az összeállításokból kiderült, hogy egy harmadik – mondjuk úgy – virtuális együttes, a Jászberényi RK is a pályán volt. Az egykori berényi röpisek edző nélkül sem maradtak, hiszen a gödöllőiek mestere, Deme Gábor első nagy sikereit Jászberényben érte el.
A kupagyőztes BSE-FCSM csapa kettő, a második helyezett TEVA-Gödöllő RC pedig hét egykori jászberényi játékost foglalkoztat. Közülük többen komoly szerepet kaptak a kupadöntőben, melynek legjobbja is berényi röpis volt.
A BSE-FCSM győzelmébe oroszlánrészt vállalt Sándor Renáta, aki fantasztikus teljesítményt nyújtott. Egymaga 35 (!) pontot termelt, s a harmadik szettben ő lendítette át csapatát a holtponton, amikor többpontos hátrányban volt. Ugyancsak nagyszerű teljesítményt nyújtott a fővárosiak liberoja, Tóth Andrea is. Talán mondanom sem kell, hogy mindketten Jászberényben tanulták meg a röplabdázás alapjait, itt lettek már kész játékosok. Sándor Reni egyébként nem csak a döntő legjobbja címet söpörhette be, hiszen őt választották a négyes döntő MVP-jének, legértékesebb játékosának.
A másik oldalon Deme Gábor keretében hét egykori berényi röpis lány is volt: Kriegel Éva, Kriegel Zsófia, Kriegel Orsolya, Németh Zsuzsanna, Szűcs Zsuzsanna, Kecskés Petra és Lékó Lilla. Közülük Németh Zsuzsi 15, Kriegel Zsófi 11, Kriegel Évi 9 pontot szerzett a mérkőzés során. Azaz a két együttes pontjaiból a berényiek összesen 70-et szereztek. Nem semmi, mondhatnánk. A hab a tortán – elnézést a fogalmazásért – Deme Gábor, a gödöllőiek jászberényi edzője volt, aki városunkban kezdte a röplabda oktatását, s az utánpótlás csapatokkal és a felnőttekkel is nagyszerű eredményeket ért el.
Az előzőekben leírtak alapján talán már senkinek sem kell magyaráznom, hogy miért is volt a jászberényiek kupadöntője a BYSE-FCSM – TEVA-Gödöllő RC találkozója. Persze a sportbarátokban önként vetődik fel a kérdés: Miért nem Jászberény színeiben szerepelnek ők kilencen? Nos, a válasz nagyon egyszerű: pénz, pénz, pénz. Városunkban ugyanis az önkormányzat mellett nincs olyan támogatója a Jászberényi RK-nak, hogy vissza tudja igazolni a lányokat. Sokak szerint ez a kilenc lány és Deme Gábor edző akár a bajnoki címet meg tudná szerezni, ha együtt játszanának.
Az elmúlt hetekben a felnőtt labdarúgás kapcsán többen arra utaltak, hogy egykoron NB II-es focicsapata, OB I-es jégkorongcsapata, NB I-es női kézilabdacsapat és Extraligás női röplabdacsapata volt a Jászság fővárosának, s ezek az együttesek szép sikereket értek el. Igen, ez igaz, csak egyvalamit nem szabadna elfelejteni. Abban az időben az említett négy szakosztály egy szocialista nagyvállalat, a Lehel Hűtőgépgyár sportegyesületének (LEHEL SC) keretében működött. A játékosok szinte kivétel nélkül a gyár alkalmazottai voltak, s a jól menő cég biztosítani tudta a magasabb osztályokban való szereplés lehetőségeit. Mindez tovatűnt, amikor 1991-ben a svédek privatizálták a Lehelt. Több tízmillió forint esett akkor ki a sportból. Ezt a városnak kellett volna pótolnia, de ez sem akkor, sem ma nem lehetséges. A focit egy időre felkarolta az Aprítógépgyár, ám annak privatizációját követően újabb súlyos milliók kerültek ki a város sportéletéből. Visszatérve a röplabdára, volt még egy sikeres időszak, amikor egy telefontársaság támogatása révén egy rövid időre a legjobbak között is szép sikereket ért el a berényi csapat. Azután viszont jött a „sötétség”.
Csak az önkormányzat nem tudja felvállalni egy sportág legmagasabb szinten való szerepeltetését. Persze a számokkal eljátszhatunk: ha a város által szétosztható sporttámogatást egyedül a JRK kapná, akkor vissza lehetne hozni az előbbiekben említett játékosokat, edzőt, s magyar bajnok csapata lehetne Jászberények. Igen, de akkor mi lesz a többi sportággal?
Hol vannak a szponzorok, a támogatók? – kérdezhetnék a sportbarátok. Nos, jó a kérdés. A választ pedig ki-ki maga adja meg. Sokszor halljuk a társadalmi kötelezettség vállalás kifejezést, amely úgy tűnik, városunkban nem nagyon működik. Van, aki szerint a sportvezetők a hibásak – alkalmatlanok szponzorok megnyerésére -, van, aki a helyi nagyvállalatok, milliárdos vállalkozások első embereit hibáztatják, amiért nem támogatják a sportot. Egy biztos: nem könnyű sportvezetőnek, de gazdaságvezetőnek sem lenni a mai magyar valóságban.
Így azután annak is örülnünk kell, ha egykori jászberényi sportolók, edzők más városok, egyesületek színeiben érnek el sikereket. Mert lehetőségek és lehetőségek között óriási különbségek lehetnek. Egyszer talán eljön még az idő, amikor az önkormányzat és a helyi gazdasági élet szereplői is egy kicsit többet vállalnak majd a sporttámogatás terén is, s akkor a Jászberényt képviselő csapatok kiemelkedő eredményeire is büszkék lehetünk majd.
Félreértések elkerülése végett, most is vannak sportolóink, csapataink, edzőink és sportvezetőink, akikre büszkék lehetünk. Ám mi jászberényiek többségében már csak olyanok vagyunk, hogy a megszokott csapatsportágakban – labdarúgás, kézilabda, röplabda, jégkorong – szeretnénk minél jobb eredményeknek örülni. Ha pedig csapatsportokról beszélünk, akkor ne feledkezzünk meg a Jászberényi KSE felnőtt kosárcsapatáról, hiszen ők sorozatban szállítják a győzelmeket és veretlenül állnak az NB I/B Keleti-csoportjának élén.
A BSE-FCSM – TEVA-Gödöllő RC női röplabda Magyar Kupa kapcsán igen messzire jutottam, de írás közben egymás után jöttek a gondolatok. Visszatérve a röplabdára, azt kell mondanom, hogy a mostani NB II-es, fiatalokból álló csapatunk is szeretni való. Makai Péter irányításával egyre inkább „összeérik” a gárda, amely sok örömet okozhat még a berényi sportbarátoknak. Legutóbb az ifjúságiak bizonyították tehetségüket, amikor kiharcolták az Országos Ifjúsági Kupában az országos hatos döntőben való szereplés jogát. A végső sikerre jó eséllyel pályázó Vasas elleni találkozójuk – vereségük ellenére – nagyszerű sportélményt nyújtott.
Egy szó, mint száz, tanuljunk meg a kis sikereknek is örülni, mert ezekből építhetjük fel a nagyobbakat, ha a helyi lehetőségek javulnak. A 2011. évi női röplabda Magyar Kupa döntőjének jászberényi szereplőinek pedig csak annyit? Szép volt lányok, szép volt Gábor!