Klub koncert sorozat… A záró akkord

Fotó: Szalai GyörgyFotó: Szalai GyörgyAhhoz már hozzászokhatott a Klub koncertek péntek esti közönsége, hogy jobbnál jobb ismert, vagy éppen kevésbé ismert együttes lép a mozi galériájának nem túl méretes színpadára. Hiszen azért megfordult ott nemrégiben Tim Ries, aki a Roling Stones turnéinak rendszeres résztvevője, de visszajáró vendégek hazánk legjobb dzsessz és blues zenészei, vagy sorolhatok akár trendi zenekarokat, hogy csak az Anna and the Barbies-t, vagy a Kis csillagot említsem. Pénteken este viszont egy igazi nagykövet a Boogie Woogie utazó nagykövete Silvan Zinng tette tiszteletét a Lehel Film-Színházban. Igaz ezúttal nem az emeleti színpadon, hanem a mozi teremben.

Csendesen gyülekezett a közönség és nem nagyon lehetett érzékelni, hogy egy olyan zenész koncertje készülődik, aki a világ számos országában tölt meg komoly koncert termeket. A kezdést szűk félház(!) várta. Jobbára azok akik vagy ismerték a kiváló zongoristát, vagy nem voltak rest és megnézték az interneten néhány videóját. Nem volt nehéz rátalálni, hiszen százával vannak fent felvételei. Mindez azonban nem zavarta a villám kezű svájcit. Körülnézett és kedélyes beszélgetésbe elegyedett a közönség angolul valamicskét is érő részével, majd egy rövid bemelegítés után – ami sokaknak felérne a produkciójuk csúcspontjával – szépen lépésről-lépésre megmutatta, hogy a világ zenéjében szinte nincs olyan szám – legyen az argentin tangó, a Kalinka, vagy a Wonderfull world -, amiből ne lehetne egy jó szvinget, vagy boogie woogie-t formálni. Persze ha van valakinek hozzá megfelelő tehetsége. Neki kétség kívül van. Nem is nagyon lehetett karba tett kézzel ülve bírni, bár táncra nem perdült senki, pedig a szervezők „véletlenül” még az első széksorokat is kiszedték… hátha… de nem… talán, ha a szokásos helyen lett volna…

Fotó: Szalai GyörgyFotó: Szalai György

A nézők között volt egy számomra teljesen ismeretlen arc, de láthatóan „bennfentes” volt, hiszen egy "óvatlan pillanatban" a főszereplő invitálására a színpadon termett… és ami ezután következett, hát olyant még berényi színpad nem láthatott. A vendég ugyanis hazánk talán legtehetségesebb fiatal zongoristája, Magyarország boogie woogie nagykövete Dániel Balázs volt. Nem igazán lehet jelzőket találni arra, amit ez a két „géppuska kezű” zongorista négykezesként előadott… sem a fülünknek, sem pedig a szemünknek nem nagyon hittünk. Nem jut jobb eszembe erre a produkcióra, mint Török László szöuli olimpia óta már hallhatatlanná vált mondása „Ilyen nincs, ilyen nincs… és mégis van…”.
Persze nem volt sok idő az ámuldozásra, hiszen a kis átvezető és a zongoraszék javítását követően folytatódott a sziporka. Közben megelőzendő végső kimúlását a megrendült egészségi állapotú széknek, egy autentikusnak nem nevezhető bútordarab került a színpadra, hogy Silvannak ne kelljen a koncert hátra levő részét állva végig zongorázni – nem mintha így nem lett volna káprázatos.

Fotó: Szalai GyörgyFotó: Szalai György

Szóval nem sok zongora koncerten kapott szerepet egy igazi hokedli. Szinte pillanatok alatt elérkeztünk, az amúgy nem rövid koncert ráadásaihoz, ahol ismét megcsodálhattuk, hogy négy kéz nem kétszer gyorsabb, mint a két kéz… kaptunk búcsúzóul még egy adagot a boogie woogie javából.

A koncert után a szervezők, ugyancsak a hagyományoknak megfelelően ezúttal is egy kis borkóstolóval kedveskedtek a közönségnek, ahol persze szóba lehetett elegyedni Silvan Zanng-gal is, mert hát lehet ő nem csupán egy igazán ismert zenész, hanem egy laza, kedves és közvetlen ember is.

Fotó: Szalai GyörgyFotó: Szalai György

Kicsit szomorúan vettem tudomásul, hogy egy ilyen színvonalú koncert – dacára a sok beharangozónak – meglehetősen szerény érdeklődésre tartott számot Jászberényben. Csak remélni tudom, hogy ez nem azt jelenti, hogy a KG; NM, BG féle és hasonló nagy „sztárok”-ra van igazi igény. Minden esetre ebben az évadban is elmondható, hogy a minőségi zene számos remek képviselője fordult meg a mozi galériájának színpadán. Ami azért nagyra értékelendő, mert ki sem kell tenni a lábát városunkból annak, aki igazi dzsesszre, bluesra áhítozik, vagy egy kis Tátrai Tibort, Honey beast akar hallgatni élőben, mert a zene idén is házhoz jött. Sőt a nyári folytatás sem lesz unalmas, hiszen a ZagyvaParty Fesztivál idén is bővelkedni fog igazi remek zenei produkciókban.

Addig egy lélegzetvételnyi pihenő.