Mélybe ásva

Megdöbbentett… - röviden így összegezte véleményét Baráth László azzal kapcsolatban, ahogy Szabó Tamás polgármester reagált a csapadékvíz csatorna kivitelezésével kapcsolatosan a képviselő által februárban megfogalmazott interpellációra. Aztán - már kicsit hosszabban - úgy fogalmazott: vajon Jászberény város vezetése kinek vagy kiknek az érdekeit képviseli? Mivel mindkét fél élt a sajtó nyilvánosságával és bepillantást engedett a levélváltásba, így stílszerűen fogalmazva úgyis mondhatjuk: nézzük, mi folyik itt.


A történet dióhéjban: Baráth László a februári ülésre összeállított interpellációjában a „Jászberény települési bel- és külterületi vízrendezés csatornák fejlesztése” tárgyában kiírt pályázat kivitelezési munkáival kapcsolatban több kérdést is megfogalmazott a kivitelezés állapotáról, a költségvetés tartalmáról, összesen 37 pontba foglalva észrevételeit. Ezekben részletesen sorolja a látható hibákat, eltéréseket és tesz fel ezzel kapcsolatos kérdéseket. A teljesség igénye nélkül a tömítések állapotával, ágyazat vastagságával, talajcserével, földlerakódással, sérülésekkel, szabálytalan toldásokkal, környezetvédelemmel – és persze az ellenőrzéssel és az elszámoltatással kapcsolatban merültek fel kérdések a képviselőben. Történt mindez az általa kezdeményezett, a kivitelezővel együtt elvégzett helyszíni szemle után, ahol mintegy 100 méternyi szakasz került visszabontásra és felülvizsgálásra (erről készült az alábbi videó)




A polgármester úr, mint az az interpellációra adott válaszlevélből kiderül, másképp látja a dolgot. A nyilvánosságot választva a sajtónak is elküldte válaszát, melyben így reagál a képviselő felvetéseire: „Egyértelműen szeretném leszögezni, hogy a projekt a Támogatási Szerződésben, valamint a közbeszerzési dokumentációban meghatározott műszaki tartalommal valósult meg, az elkészült beruházás funkcióját ellátja, hosszú távú fenntartása biztosított…” – írja Szabó Tamás, aki tételesen válaszol a felvetésekre.

Szerinte álságos, az önkormányzati területtel kapcsolatban „komplett környezetvédelmi bűncselekmény helyszínéről” holott a „szomszédos, nem önkormányzati tulajdonban lévő területek állapota talán még súlyosabb állapotokat mutat.” Ugyanakkor elismeri, hogy az esettel kapcsolatosan feltárt környezetszennyezés a város több pontján is okoz gondokat, de erre szerinte gyógyír lehet a márciusban induló Start Munkaprogram, melynek keretében az illegális hulladéklerakók felszíni felszámolására sor kerül majd.

Levele végén a polgármester felveti a képviselő személyes felelősségét, hiszen szerinte Baráth László hatáskörét súlyosan túllépve, minden jogalap nélkül kezdeményezett és vett részt egy engedély nélkül végrehajtott eljárásban ahol csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt súlyos baleset vagy visszafordíthatatlan káresemény… Ezért az ügyet a város jegyzőjének adta át kivizsgálásra.

Baráth László – aki nem pontosan érti a vizsgálat okait, hiszen a feltárást a Városfejlesztési Iroda vezetőjén keresztül, a műszaki ellenőr meghívásával kezdeményezte – finomon szólva magát a válaszlevelet sem tartja konstruktívnak, sőt ahogy mondja, megdöbbentették a sorok. Ezért ő is eljuttatta a sajtónak azt a reagálását, melyet a polgármesteri levélre válaszolva olvasott fel a testület márciusi ülésén. Íme:

„Közel egy éve lakossági bejelentés alapján, számomra is súlyosnak tűnő problémát jeleztem a csapadékvíz csatorna kivitelezésénél.

Az általános reakció: megköszönték, de megnyugtattak nincs még átvéve. Átadás után nem értették a problémámat, nyugodjak meg, már át van adva, szigorú ellenőrzés mellett. Most pedig az a fő probléma, hogy hol követtem el hibát, és milyen úton, módon lehet eljárni velem szemben.

De térjünk a lényegre. A pályázatot megnyert vállalkozó, a közbeszerzési törvény alapján, első osztályú kivitelezést vállalt.
Vagyis, ha bármilyen ok miatt a dokumentációban megjelölt munkák nem kerülnek elvégzésre, vagy nem első osztályú minőségben kerülnek megvalósításra, úgy arányos vállalkozási díjcsökkentést kell alkalmazni.

Jelen beruházás rendkívül bonyolult, ezért egy sokkal egyszerűbb példával illusztrálnám. Például, ha a fahídnál, a pályázat nyertese a megfelelő technológia betartásával egy rendkívül erős, ezért kellően drága, taposófelületet kell, hogy építsen, de e helyett egy olcsóbbat épít be, és mégis a drága, a pályázatban betervezett felületet számlázza, amit a megrendelő be is fogad, bizony komolyan sérül a közbeszerzés, és valószínűleg egyéb törvényességi problémák is akadhatnak. Reményeim szerint ez csak egy illusztráció.

Vissza a csatornához. Ha a város a feltárt hibákat nem javíttatta ki, vagy nem csökkentette a vállalkozói árat, felmerülhet a vagyoni hátrány okozása, a Btk. 319.§-ában meghatározott hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja. Aki valótlan tartalmú okirat, vagy nyilatkozat benyújtásával szerez meg ilyen forrásból pénzalapot, és felhasználása során jogsértő módon jár el, akkor felmerülhet a Ptk. 288.§-ában meghatározott jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja. És nem utolsó sorban, ami egy rögzített felvételen látható, a hatályos környezetvédelmi szabályok megszegését, vagy a Btk. 280.§-a alapján környezet károsítás bűntettét követhette el. Hangsúlyozom ezen állítások megállapítása szakértői feladat.”- írja Baráth László.


A történet jelenleg itt tart. Talán egyszer tisztázódik, mi folyik itt. És hova... Ami ugye – különösen csapadékvíz elvezetése esetén - nem mellékes.