Így élünk mi

Mi magyarok általában szeretjük a saját tulajdonú ingatlant, a válság azonban sok mindent megváltoztat ezen a téren is.

A saját tulajdonhoz leginkább a románok ragaszkodnak (96 %), de a litvánokkal, szlovákokkal (89%) együtt mi magyarok (87%) is inkább a saját ingatlant preferáljuk az albérlettel szemben.

A rendkívül alacsonynak mondható magyarországi bérlakás-szektor létére magyarázatul szolgálhat, hogy a környező országok közül a rendszerváltás előtti időszakban itt volt a legmagasabb a magántulajdonú (ezen belül is a családi házas) lakásépítés, de a privatizáció során is a magántulajdonú lakássá válást támogatták.

Ezzel szemben Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában, Franciaországban és Lengyelországban a lakosság több, mint fele bérleményben él.

Ami az ingatlanok típusát illeti, 2007-ben az EU háztartásainak 46 százaléka lakásban élt, 30 százaléka családi házban, 22 százalékuk pedig ikerházban. A lakásban lakó családok aránya az átlagosnál jóval magasabb Lettországban (72%), Észtországban (69%), Spanyolországban (66%) és Németországban (62%), míg a családi házakban élők Szlovéniában (65%), Romániában (56%), Dániában (48%) és hazánkban (57%) felülreprezentáltak.

Sokat elárul az életkörülményekről, illetve a lakhatási viszonyokról a túlzsúfolt otthonokban élők aránya, amit az ingatlan mérete, valamint az ott élők száma, életkora is meghatároz (definíció szerint túlzsúfolt például az a háztartás, ahol nem jut külön szoba minden 18 éven felüli személynek, vagy ahol a 12-17 év közötti különböző nemű gyerekek egy szobában kénytelenek lakni).

2007-ben a népesség 17 százaléka élt túlzsúfolt háztartásban az EU 27 tagállamában, azonban egyes országokban - Lettországban, Romániában, Litvániában és Lengyelországban - ez az arány az ötven százalékot is meghaladta. Hazánk helyezte sajnos nem sokkal jobb, nálunk is meghaladja ugyanis a 45 százalékot a mutató. A skála másik végén Ciprus és Hollandia áll, ahol mindössze a háztartások 2 százaléka kénytelen túlzsúfolt körülmények között élni.

Ha az egy főre jutó szobaszámot külön vizsgáljuk, az összes háztartásra vetítve ugyan már 2005 óta átlagosan egy szoba jut egy főre hazánkban, azonban ha az olyan háztartásokat vesszük csak figyelembe, ahol legalább egy eltartott is lakik, vagyis a gyereknélkülieket, szingliket nem vesszük számításba, akkor a mutató értéke már csak 0,8, azaz kevesebb, mint egy szoba jut egy főre. Az EU 27 tagállamának átlagát tekintve több, mint egy szoba jut egy főre ezekben a háztartásokban, Belgiumban, Írországban, Máltán és Cipruson pedig a másfelet is meghaladja a mutató értéke.

Szintén hátul kullogunk a tagországok között a lakások fürdőszobával való ellátottsága terén, bár 2005-höz képest sikerült felére, azaz négy százalékra visszaszorítani a fürdőszoba nélküli ingatlanban élők arányát, szemben például Romániával; ahol még mindig negyven százalék fölötti a mutató – írja a penzcentrum.hu